GregJazzBlog

Hírek, érdekességek, CD- és DVD-ajánlók, valamint koncert-beharangozók és beszámolók elsősorban a tengerentúli kortárs fúziós jazz világából.

Utolsó kommentek

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Címkék

4th dimension (1) adam deitch (1) ahmad jamal (2) al di meola (2) al jarreau (3) andy narell (2) anna maria jopek (2) bb king (1) béla fleck (2) béla fleck & the flecktones (2) billy cobham (3) bill evans (2) bill frisell (2) bill frisell trio (1) biréli lagréne (2) bob james (1) borlai gergő (3) brad mehldau trio (1) branford marsalis (2) branford marsalis quartet (2) brian bromberg (1) candy dulfer (3) cassandra wilson (1) charlie haden (2) charnett moffett (1) chick corea (9) christian mcbride (1) chris botti (3) chris potter (1) chuck loeb (1) cotton club singers (1) dave holland (1) dave holland sextet (1) dave koz (2) david sancious (1) diana krall (3) dominic miller (4) duke ellington (1) elek istván (1) esbjörn svensson (1) esbjörn svensson trio (1) esperanza spalding (4) etienne mbappé (4) five peace band (4) fourplay (2) frank zappa (1) freddie hubbard (1) freddy cole (1) gary burton (1) gary peacock (1) gary willis (1) george benson (3) george duke (2) george gershwin (1) gerald toto (1) gereben zita (1) hajdu klára (1) harcsa veronika (1) harry connick jr (4) herbie hancock (6) hilary james (1) hiram bullock (2) horgas eszter (1) incognito (1) jack dejohnette (3) jaco pastorius (1) james brown (1) james taylor (1) jamie cullum (3) jan garbarek group (5) jazz at lincoln center orchestra (1) jeff lorber (1) jim hall (1) joe lovano (1) joe sample (3) joe zawinul (5) john mclaughlin (5) john patitucci (1) john patitucci trio (1) john scofield (4) jonathan butler (2) joshua redman (3) kaltenecker zsolt (2) keith jarrett (3) keith jarrett trio (1) kenny g (2) kenny garrett (2) kenny kirkland (1) kevin kastning (1) kirk covington (1) krantz carlock lefebvre (1) kurt elling (1) lars danielsson (1) lars danielsson quartet (1) lenny white (2) leszek mozdzer (2) lionel loueke (3) living colour (1) lokua kanza (1) louis armstrong (1) maceo parker (2) manu katché (3) marcus miller (7) marc copland (1) mccoy tyner (1) medeski martin & wood (2) mezzoforte (2) michael brecker (1) michael bublé (2) micheller myrtill (1) michel camilo trio (1) mike stern (7) mike stern band (6) miles davis (5) miroslav vitous (1) msmw (1) nils landgren (3) nils landgren funk unit (2) norah jones (2) oregon (3) oscar peterson (1) paolo vinaccia (1) pat metheny (3) pat metheny trio (3) paul jackson jr (1) piety street band (2) ralph towner (1) randy brecker (2) randy crawford (2) raul midón (1) rebekka bakken (1) return to forever (3) richard bona (23) robben ford (2) ron carter (1) roy hargrove big band (1) salif keita (1) scott kinsey band (1) smv (6) snétberger ferenc (3) sonny rollins (1) soul bop band (1) soul insiders (1) spyro gyra (4) stanley clarke (7) steve gadd (1) steve lukather (1) steve vai (1) sting (6) szabó gábor (1) szabó sándor (1) take 6 (2) tal wilkenfeld (2) the crusaders (2) the derek trucks band (1) the manhattan transfer (1) the police (1) the rippingtons (1) the stanley clarke trio (1) the syndicate (1) the zawinul syndicate (2) tomasz stanko quintet (1) tommy emmanuel (1) toto bona lokua (2) tower of power (1) uehara hiromi (1) victor bailey (1) victor bailey group (2) victor wooten (7) victor wooten band (2) viktoria tolstoy (2) vinnie colaiuta (4) wayne shorter quartet (2) weather report (1) wynton marsalis (5) yellowjackets (4) zakir hussain (1) Címkefelhő

Interjú: Borlai Gergővel

2008.09.01. 00:15 :: GregJazz

Borlai Gergő barátom, a fantasztikus tehetségű, szédületes karriert
befutott dobos és zeneszerző, az írásban feltett kérdéseimre
e-mailben válaszolt. Valójában egy olyan exkluzív interjú kerekedett
ki levélváltásunkból, amelyet kezdetben még én sem igazán reméltem,
s amit most feltétlenül meg kell, hogy osszak Veletek! Gergő
személyisége, szerénysége és tapasztalatai nagyon sok zenész
számára példaként szolgálhatnak ma Magyarországon. Íme blogom
legelső, tisztán hazai vonatkozású írása:

Borlai GergőGreg:
Hét évvel ezelőtt „beszélgettünk” így utoljára egymással. Hogy vagy? Milyen meghatározó dolgok történt Veled 2001 nyara óta?
Gergő: Nagyon jól vagyok, köszönöm! Rengeteg dolog történt az elmúlt hét évben, hiszen ez hosszú idő. A legfontosabbakat, illetve a meghatározókat említeném inkább. Saját zenekarom, a European Mantra kultikus lett, ami jó, bár a koncertek mennyiségét tekintve nem olyan hálás feladat. Mindenesetre, valamilyen formában a fiatalabb generáció egy részének zeneileg meghatározó zenekara lett. Újra lett Kaltenecker Trio, ugyan folyamatosan változó felállásban, de a Zsoltival való közös út
           töretlen. Megjártuk Japánt, két évente turnézunk 2-3 hetet a
           határokon túl, ami nagy dolog. Nekem megjelent a második
           CD-m Sausage címmel 2004-ben, ami egy jó lenyomata lett
           az első CD-t követő hét évnek. Illetve létrejött egy projekt,
           BL néven Ladányi Andrea táncművésszel, aki a kortárs tánc
           egyik legmeghatározóbb, nemzetközi hírű alakja. Ez egy tánc-
           dob duett, egy egészen speciális szemlélettel.
Greg: Melyikre vagy ezek közül a legbüszkébb és miért?
Gergő: A BL-re. Fenekestül felfordította a zenei-, illetve az
           életszemléletemet. Teljesen máshogy közelítek a
           hangszerhez, a doboláshoz, egyáltalán a hangokhoz.
           Nagyon nehéz és nagyon nemes feladat. Valamit elkezdtem
           felfedezni, aminek csak a legelején tartok, és ez nagy erővel
           tölt el a jövőt illetően.

BL1
Greg: Milyen zenéket hallgatsz mostanában a munkádon kívül?
Gergő: Kevés zenét hallgatok, mert nem nagyon van időm.
            Leginkább autóban van rá lehetőségem. A utóbbi időben
            megint sok Yes-t hallgatok. Illetve sokat hallgatom Zappa
            
Buffalo című albumát. Az elmúlt pár napban pedig Steve
            Vai
Sex And Religionjét hallgattam rongyosra, ahogy
            tettem 15 éve is...
Greg: Mi újság Vinnie Colaiutával, mint az egyik legmeghatározóbb
          példaképeddel?
Gergő: Köszönöm, jól van! :-) Régen nem hallgattam a munkáit, de
            most a Buffalo CD kapcsán megint rájöttem, hogy a
            Zappánál töltött évei számomra mindent visznek.
Greg: Szeretnék pár személyes véleményt hallani Tőled néhány
          zenészről, akikről gyakran esik szó itt a blogon! Frank
          Zappa?
Gergő:
Az őrangyalom. Mostanában azon gondolkoztam, hogy azért
            tudom maradéktalan élvezettel és odafigyeléssel hallgatni a
            zenéjét 20 éve, mert mindentől független, kvázi hatásmentes
            koncepcióval hozta létre a saját zenéjét. Persze rá is hatott a
            kortárs, a rock, a jazz, de mindezt annyira sajátságosan
            tálalta, hogy nincs benne mit megunni, mert független az
            időtől.
Greg: Jaco Pastorius?
Gergő:
Elolvastam a róla szóló könyvet és szomorkodtam jó pár
            napot. Képtelen volt kezelni a saját zsenialitását. Viszont
            teremtő volt. És ez így is marad.
Greg: John Scofield?
Gergő: Azon kevés előadók közé tartozik, akinek az összes albuma
            megvan. Számomra ő az egyik olyan zenész, aki mindig jó
            lemezt és mindig jó koncerteket ad. Az utolsó nagy amerikai
            zenei továbblépést ebben a műfajban nekem Scofield
            teremtette meg az Überjammel.
Greg: John McLaughlin?
Gergő: McLaughlinról majdnem ugyanazt tudom mondani, mint
            Scofieldról. Szintén megvan az összes lemeze, bár nem
            mindegyik tetszik annyira, persze ez szubjektív. Azt
            gondolom, hogy a világ egyik legjobb ritmusérzékű
            zenésze, és a világ legjobb ritmusérzékű gitárosa.
Greg: Richard Bona?
Gergő: Bona üstökösként robbant be a zenei világba. Én azokat
            a pillanatait szeretem, amiket a Mike Stern lemezeken
            csinál. Jó pár koncertjét láttam, és az a fegyelem és
            profizmus, ami belőle árad, példaértékkel bír.
Greg: Herbie Hancock?
Gergő: Hancocknak én a Miles Davis-nél, illetve a közvetlenül
            utána jövő korszakát szeretem. Illetve amikor másodszorra
            láttam, az pont a Miles Davis emlékturné koncertje volt
            (Tony Williams-szel!) és ott... hát... beszartam
            Hancocktól.

European Mantra
Greg: Hiram Bullock?
Gergő: Volt szerencsém játszani vele és fantasztikus élmény volt!
            Tele volt életerővel, úgy gitározott, mint az állat és olyan
            hangja volt, hogy a szívet szaggatta. Előtte láttam őt
            párszor koncerteken pl. Marcus Miller, illetve a saját
            zenekarával, és azok is nagy élmények voltak. Imádtam,
            ahogy viselkedik a színpadon. Megrendített a halála.
Greg: Németh Ferenc?
Gergő: Ferire csak büszkék lehetünk, hogy kitartóan alakítja az
            életét ott, ahol álmodni akart. Úgy veszem észre, hogy az
            álmai sorra megvalósulnak, és ez nagy dolog.
Greg: Sting és a The Police?
Gergő: Amikor Sting a Police visszatérése előtt járt az Arénában,
            örültem, mert gyakorlatilag végig csak a gyors és a legjobb
            számait játszották. Nyilván ez egy előszele volt a Police-
            nak, de akkor is jó volt látni, hogy – az idő vasfoga ellenére
            – igenis, lehet gyorsan játszani. Nem csak letranszponálni a
            dalokat, hogy ki tudjuk énekelni, és szarni az épp aktuális
            zenei trendekre. A Police-t illetőleg igazából sajnáltam,
            hogy visszatértek, mert egy ilyen visszatérés sosem
            ugyanaz, mint volt...
Greg: Mike Stern?
Gergő: Mike-nak azok a lemezei tetszettek meg, ahol Bona belépett
            az életébe. Egyrészt gyönyörű dalokat írt, másrészt valahogy
            összejött minden: Bona elképesztően basszusgitározik,
            csodálatosan énekel, Vinnie lenyűgözően dobol és
            tökéletesen lélegzik együtt mindenki. Ezek briliáns lemezek.
            Egyszer játszottunk előtte a Mantrával az A38-on. Egyrészt
            kipróbálta Peta gitárját, majd nem értette, hogy azon 7
            húr van... „Oh, this is a fucking seven strings guitar...!”
           
Másrészt megnézte a bulit a színpad széléről egy széken, és
            magasba tartotta a kezeit a nagy szólóknál. Harmadrészt mi
            is megnéztük hátulról az ő buliját, és az nagy élmény volt.
            Az első nóta egy 35 perces gyors blues volt, és az a
            negyedórás gitárszóló nagyon odabaszott...

Kaltenecker Trio
Greg: Dennis Chambers?
Gergő: Dennis...
Mester Miki odaadta még évekkel ezelőtt a Sausage
            című CD-met, és mivel tetszett neki, lemásolta Bob
            Franceschininek, Lionel Cordew
-nak és még egy pár
            kinti zenésznek, akik amikor errefelé jártak már úgy hívtak:
            „The Sausage Man”. Dennis előtt is volt szerencsém játszani
            – szintén Mester Mikinek köszönhetően –, amikor ő volt a
            Sternnel az A38-on. Azért az felemelő érzés egy dobosnak,
            ha Dennis Chambers nézi végig a buliját, nem? Utána
            szórakoztunk egy nagyot a backstage-ben...
Greg: Oláh „Cumo” Árpád?
Gergő: Cumo az én testvérkém. Sajnos baromi ritkán játszunk
            együtt, de ha még csinálok egy másik zenekart, azt vele
            szeretném. Imádom a mélységét és a folyamatos
            változatosságát a játékának. Igazi zenész. Világszínvonalú
            zenész.
Greg: A munkád melyik részét szereted jobban: a stúdió felvételeket
          vagy a koncertezést?
Gergő: Sajnos a stúdiózás jelentősen leredukálódott a
            lemezeladások csökkenése miatt, így nincs már az a session-
            pörgés. De ha van, azt szeretem. Mindig jó alkotni, vagy
            dolgozni másnak a stúdió körülményei között. De azért az
            élő előadás mindent visz!
Greg: Milyen projekteken és kikkel dolgozol jelenleg, illetve milyen
          bejegyzések szerepelnek a naptáradban a jövő évre?
Gergő: Mint már említettem az elején, Kalteneckerrel van a
            legintenzívebb zenei életem. Alakult egy trió K.L.B.
            
(Kaltenecker-Lukács-Borlai)
néven, ahol a Zsolti hozza
            bal kézzel a basszust és a Peta gitározik. Így megyünk két
            hétre Csehországba az ősszel. Lesz Presser koncert is.
            Jövőre pedig nagyon szeretném a BL előadásra fektetni a
            hangsúlyt.

BL2
Greg: Tervezed már a következő szólólemezedet? Ha igen, kb.
          mikor fog megjelenni?
Gergő: Egyelőre most nem gondolkozom ezen. Gyűjtöm az
            információt, hogy legyen mit mondanom egy lemezen a
            saját nevem alatt, és ami előrelépés az előzőhöz képest.
Greg: Mikor és hol léptek fel legközelebb a főként Police-
          feldolgozásokat játszó Hazugmagazinnal?
Gergő: Hát ezt nem tudom! Tavasszal és ősszel szoktunk játszani
           a Fészek Klubban.
Greg: Kivel játszanál még szívesen a hazai zenészek közül, akivel
          eddig esetleg nem sikerült? Van ilyen?
Gergő: Várom az új generáció kiemelkedő alakjait, mert érdekel a
            látásmódjuk. Egy szaxofonos már megütötte a fülemet...
Greg: Foglalkoztál már a külföldi – akár tengerentúli – tanulás vagy
          munka lehetőségével?
Gergő: Persze! De most úgy látom, hogy máshogy működik a világ.
            Én is másban látom az előrelépést, mint ahogy külföld felé
            is már máshogy kell közelíteni.
Greg: Ha van egy kis szabadidőd, azt milyen hobbinak szenteled?
Gergő: Mozgok. Tréningezek. Ebben gyakorlatilag ki is merül.
Greg: Szoktad olvasni a GregJazzBlogot?
Gergő: Akár hiszed akár nem, igen! Jó dolog egy ilyen esszenciális
            zenei hírközvetítés. Hálánk érte!
Greg: Nagyon köszönöm a válaszaidat, Gergő! További jó munkát
          és sok sikert kívánok Neked!

7 komment

Címkék: borlai gergő

A bejegyzés trackback címe:

https://gregjazz.blog.hu/api/trackback/id/tr93618019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gaines 2008.09.01. 11:29:16

Szuper interjú, gratula! Nagyon kedvelem Borlait, elképesztő dobos, eddig még csak kétszer volt szerencsém élőben látni (mindkétszer a zseniális Juhász Gábor Trió tagjaként, amiről most nem esett szó, és mintha úgy láttam volna vhol, hogy már nem ő dobol), és percenként koppant az állam a padlón attól, amit művelt.

Titti 2008.09.01. 20:35:12

Köszi Greg!
Köszi Gergő (mester :-)!

Üdvözlet NEKETEK!

Titti 2008.09.01. 20:36:13

NEKTEK (akartam írni)!

Louis 2008.09.02. 10:20:36

Hello!!
Fantasztikus riport!!
Gergő az én legnagyobb példaképem, és számomra példaértékű a zeneisége, dobolása, látásmódja, embersége!!
ÜDV:Louis

ratkid 2008.09.04. 15:56:49

faszentos int, gart! :)

GregJazz · http://gregjazz.blog.hu 2008.10.14. 11:35:48

Idézet Borlai Gergő fórumából:

"3961. Borlai Gergő 2008.10.09. | 11:13 | REPLY
Kedves fórumozók!

A European Mantra befejezte pályafutását."

www.borlaigergo.hu/forum.php

:((((((((((((((

Gaines 2008.10.16. 16:56:18

Nahát. Ez meglepő hír... Ugyan nem ismertem ezt a felállását, de mindenképpen váratlan és sajnálatos.

Ellenben hétfő este jelen voltam a Müpában tartott Juhász Gábor Trió és vendégei koncertnek, ahol ismét meggyőződtem róla, hogy kis hazánk egyik legizgalmasabb és -innovatívabb jazzegyüttese ők. A koncert maga egészében véve felemás volt sok szempontból, stílusbeli egyenetlenségek, szétesős részek és haloványabb szakaszok is előfordultak benne (arról nem is beszélve, hogy miután Juhász Gábor - az amúgy zseniális-ördögfióka - Födő Sándorral kiegészülve quartetként konferálta fel a csapatot, szóval teljesen elvesztettem a fonalat, hogy akkor ez most trió vagy quartet vagy mi), ellenben volt egy jó fél órás szakasz, amikor is a vendégzenészek (László Attila, Borbély Mihály) kimentek pihenni, a quartet pedig lenyomott zsinórban négy számot, na ott olyan felszabadult progrock durvulást kaptunk az arcunkba, dob-ütőhangszer párbajjal (amit Borlai és Födő hatalmas röhögések és vigyorgások közepette művelt a koncerten, azt látni kellett), sikító gitárral, gyönyörű és zabolázatlan őrülettel, amitől maximálisan telítődtem, és azóta is belőle táplálkozom. Le a kalappal.

A Fények pedig tökéletes album, ha már. :)
süti beállítások módosítása