Ki az a Svájcban élő, 64 éves panamai születésű afroamerikai dobos, aki szerepelt az alábbi albumokon?

Miles Davis: Bitches Brew, Stanley Clarke: School Days, Larry Coryell: Spaces, George Benson: White Rabbit, Peter Gabriel: Passion: Music For The Last Temptation Of Christ.

A megfejtés William C. Cobham, a világ egyik legmeghatározóbb fúziós jazz dobosa. Gyermekkorát New Yorkban töltötte, a High School of Music and Artban végzett, 1965 és 1968 között az amerikai hadsereg zenekarát erősítette. Leszerelését követően Horace Silver zongorista együttesének tagja volt, George Bensonnal karöltve. Mielőtt Miles Davis-hez szerződött volna (a Live-Evil, a Get Up With It, a Circle In The Round, az On The Corner, a Directions és A Tribute To Jack Johnson albumokon is hallhatjuk őt) a Brecker Brothers-szel és John Abercrombie-val dolgozott együtt. 1971-ben John McLaughlinnal megalapították a jazz-rockot a keleties zenével ötvöző The Mahavishnu Orchestrát, amelyben Billy Cobham mindössze három évet (az 1984-es újraegyesülést is beleszámítva) tevékenykedett. Itt olyan neves társai voltak, mint a billentyűs Jan Hammer vagy a szaxofonos Bill Evans. 1973-ban rögzítette élete első és talán mindeddig leghíresebb szólóalbumát, a Spectrumot. Ugyanebben az esztendőben, mint session-muzsikus vett részt John McLaughlin és Carlos Santana közös lemezének, a Love Devotion Surrender felvételén, valamint turnéján. Míg a '80-as években Jack Bruce-szal és Larry Coryellel dolgozott együtt intenzíven, a '90-es években inkább ismét szólókarrierjére koncentrált, amelynek gyümölcsei lettek a Nordic, a Focused és a Paradox című, meghatározó jelentőségű CD-k. A 2000-es években elkészítette a rengeteg vendégzenészt felsorakoztató, populárisabb műfajú Drum'n'voice, illetve Drum'n'voice 2 lemezeket. Legfrissebb munkája az idén év elején megjelent Fruit From The Loom.



Billy Cobham egy elképesztő erejű, észbontó technikájú, ugyanakkor rendkívül érzéki dobos és zeneszerző. Groove-jai egyediek és összetéveszthetetlenek, játsszon akár jazzt, swinget, fusiont vagy funkot. Billy ugyanúgy tud dobolni jobb és bal kézzel, ún. „open handed” technikát alkalmaz, azaz nem kell keresztezie a kezeit játék közben, amikor a lábcint és a pergőt üti. Cobham az elsők közé tartozott, akik több mint három lábdobot és/vagy pergőt, illetve még ennél is több lábcint használtak. Élőben külön show-elemnek számít, amikor kézzel dobol vagy egyszerre négy verővel virgázik. A Yamaha, a Sabian és a Vic Firth cégek endorsere.

Billy immár 25 éve Svájcban él, elmondása szerint ideális központi elhelyezkedés miatt választotta az alpesi országot, és egyáltalán nem hiányzik neki Amerika.

„Feltettem magamnak a kérdést, mi lenne, ha eltöltenék hat hónapot Európában, hogy kiszellőztessem a fejem és új távlatokkal térjek vissza az Államokba. Azóta több mint 20 éve vagyok itt, mert úgy éreztem, maradnom kell. Itt találtam rá a beteljesülésre, s még rengeteg a felfedezni való terület.” - Billy Cobham

Cobham 2000 októberében a Pertőfi Csarnokban adott emlékezetes koncertet svéd-amerikai bandájával, a North By Northwesttel. Előtte a Belga sörözőben elfogyasztotta kedvenc ételét, a sztrapacskát, valamint a napi szokásos squash-olási szenvedélyének is hódolt és kis híján legyőzött egy magyar edzőt. :) 2005 júliusában a Millenáris Fogadóban pedig Spectrum elnevezésű formációjával nyűgözte le a nagyérdeműt: Frank Gambale (gitár), Tom Coster (billentyűk), Ric Fierabracci (basszusgitár).

Íme egy látványos szóló, illetve az egyik kedvenc nótám Cobhamtől, a Red Baron: