GregJazzBlog

Hírek, érdekességek, CD- és DVD-ajánlók, valamint koncert-beharangozók és beszámolók elsősorban a tengerentúli kortárs fúziós jazz világából.

Utolsó kommentek

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Címkék

4th dimension (1) adam deitch (1) ahmad jamal (2) al di meola (2) al jarreau (3) andy narell (2) anna maria jopek (2) bb king (1) béla fleck (2) béla fleck & the flecktones (2) billy cobham (3) bill evans (2) bill frisell (2) bill frisell trio (1) biréli lagréne (2) bob james (1) borlai gergő (3) brad mehldau trio (1) branford marsalis (2) branford marsalis quartet (2) brian bromberg (1) candy dulfer (3) cassandra wilson (1) charlie haden (2) charnett moffett (1) chick corea (9) christian mcbride (1) chris botti (3) chris potter (1) chuck loeb (1) cotton club singers (1) dave holland (1) dave holland sextet (1) dave koz (2) david sancious (1) diana krall (3) dominic miller (4) duke ellington (1) elek istván (1) esbjörn svensson (1) esbjörn svensson trio (1) esperanza spalding (4) etienne mbappé (4) five peace band (4) fourplay (2) frank zappa (1) freddie hubbard (1) freddy cole (1) gary burton (1) gary peacock (1) gary willis (1) george benson (3) george duke (2) george gershwin (1) gerald toto (1) gereben zita (1) hajdu klára (1) harcsa veronika (1) harry connick jr (4) herbie hancock (6) hilary james (1) hiram bullock (2) horgas eszter (1) incognito (1) jack dejohnette (3) jaco pastorius (1) james brown (1) james taylor (1) jamie cullum (3) jan garbarek group (5) jazz at lincoln center orchestra (1) jeff lorber (1) jim hall (1) joe lovano (1) joe sample (3) joe zawinul (5) john mclaughlin (5) john patitucci (1) john patitucci trio (1) john scofield (4) jonathan butler (2) joshua redman (3) kaltenecker zsolt (2) keith jarrett (3) keith jarrett trio (1) kenny g (2) kenny garrett (2) kenny kirkland (1) kevin kastning (1) kirk covington (1) krantz carlock lefebvre (1) kurt elling (1) lars danielsson (1) lars danielsson quartet (1) lenny white (2) leszek mozdzer (2) lionel loueke (3) living colour (1) lokua kanza (1) louis armstrong (1) maceo parker (2) manu katché (3) marcus miller (7) marc copland (1) mccoy tyner (1) medeski martin & wood (2) mezzoforte (2) michael brecker (1) michael bublé (2) micheller myrtill (1) michel camilo trio (1) mike stern (7) mike stern band (6) miles davis (5) miroslav vitous (1) msmw (1) nils landgren (3) nils landgren funk unit (2) norah jones (2) oregon (3) oscar peterson (1) paolo vinaccia (1) pat metheny (3) pat metheny trio (3) paul jackson jr (1) piety street band (2) ralph towner (1) randy brecker (2) randy crawford (2) raul midón (1) rebekka bakken (1) return to forever (3) richard bona (23) robben ford (2) ron carter (1) roy hargrove big band (1) salif keita (1) scott kinsey band (1) smv (6) snétberger ferenc (3) sonny rollins (1) soul bop band (1) soul insiders (1) spyro gyra (4) stanley clarke (7) steve gadd (1) steve lukather (1) steve vai (1) sting (6) szabó gábor (1) szabó sándor (1) take 6 (2) tal wilkenfeld (2) the crusaders (2) the derek trucks band (1) the manhattan transfer (1) the police (1) the rippingtons (1) the stanley clarke trio (1) the syndicate (1) the zawinul syndicate (2) tomasz stanko quintet (1) tommy emmanuel (1) toto bona lokua (2) tower of power (1) uehara hiromi (1) victor bailey (1) victor bailey group (2) victor wooten (7) victor wooten band (2) viktoria tolstoy (2) vinnie colaiuta (4) wayne shorter quartet (2) weather report (1) wynton marsalis (5) yellowjackets (4) zakir hussain (1) Címkefelhő

Koncert-beszámoló: Richard Bona az A38-on

2008.11.30. 23:55 :: GregJazz

A világ egyik legjobb basszusgitárosa, a csodálatos hangú és nagy nevettető, Richard Bona 2008. november 25-én újra, nyolcadszorra is visszatért kedvenc koncerthelyszínére, az A38-ra. A fellépés kezdete előtt egy órával még az egész zenekar kedélyesen vacsorázott a hajó emeleti éttermében. A nézőtér szép fokozatosan megtelt, Bona és bandája eközben lazán felsétált a színpadra mellettünk és eltűnt a backstage-ben. Némi taps-provokálás után fél 9 körül megjelent az est egyik főszervezője, Mester Miki a színpadon és nem csigázta tovább a kedélyeket, minden különösebb bevezető nélkül, gyorsan kihívta az együttest. A színpadkép annyiban volt más az eddigiekhez képest, hogy a gitáros Adam és a trombitás Taylor helyet cseréltek egymással, valamint az elektromos mellett egy akusztikus gitár is ott pihent a bal oldalon.

Az alábbiakban dalról-dalra fogok haladni az élménybeszámolómban, de inkább csak az újdonságokat, az eddigi koncertekhez képest bekövetkezett változásokat szeretném kiemelni:

1. Muntula Moto / You Want Some Tea, Grandpa?: Bona színpadra érkezésekor sikeresen belerúgott Adam Stoler monitor-kábelébe, akinek emiatt gondja akadt a kezdéskor, de a főnök aztán a segítségére sietett és orvosolta a problémát. A sejtelmes intróban az Invocation helyett a Muntula Moto sorai hangozzak fel a Reverence című lemezről, majd jött a szokásos, korábban Joe Zawinullal játszott gyönyörű nóta részlete.



2. Please Don't Stop: Meglepő fordulat volt, hogy az Engingilaye helyett nagyon visszafogottan a John Legenddel közös slágerbe csaptak bele a fiúk, amit egyébként a koncertek közepén szoktak lenyomni az Indiscretions-szel karöltve. A nézőtéren mellettem álló, nagyszerű gitáros-zeneszerző László Attila hangosan fel is szisszent: „Juj, de jó!”. :) A dalban Bona angolul kezdett énekelni, majd douala nyelven folytatta, s hallható volt az eredeti verzióhoz képest néhány új zenei elem és váltás is. Taylor gyors trombitaszólója és „Junior” dögös gitárszólója tették fel az i-re a pontot.

3. Ekwa Mwato: Egy tiszta „Köszönöm!” után felcsendült a szokásos buli kezdő-nóta. ATN latinos zongi szólója közben együtt hülyéskedett Bonával, mind zeneileg, mind testbeszédben. Taylor Haskins szólója engem leginkább egy szociális otthon hangulatára emlékeztetett (értsd Buena Vista). :)

A banda bemutatása kb. tíz percig tartott, amelyben ismét csak úgy röpködtek a poénok, a közönség meg természetesen dőlt a nevetéstől... „Welcome to my boat!” - kezdte a bevezetőjében Bona. Ez a kijelentés, azt hiszem sok mindent elárult Richard aznap esti rendkívül pozitív hangulatáról és hozzáállásáról. Szokás szerint viccelődött trombitása és gitárosa brooklyni származásáról. Megtudhattuk, hogy Bona tulajdonképpen egykori tanítványa, Adam Stoler miatt hagyta ott a New York-i Egyetemen a zeneoktatást. Amikor a zenekarvezető épp azt kezdte el mesélni, hogy aznap már háromszor evett gulyást, megcsörrent a mobilja. Biztos ami biztos, felvette és kiderült, hogy a nővére keresi... Jól ki is osztotta, hogy ne zavarja őt, amikor épp színpadon van. Hihetetlen spontán jelenet volt! Bona mindenkitől elnézést kért és látványosan kikapcsolta a telefonját. :) A lányok kedvencével, a mezítlábas Etienne-nel folytatódott a sor, akit a Puma, az Adidas és a Reebok is szeretne leszerződtetni... Ezután a két kommunista országból érkezett zenész felkonferálása következett. A kubai Ernesto nevének kimondásakor, a hátraforduló Bona borzasztóan meglepődött, amikor Mester Mikit pillantotta meg Simpson helyett a dobok mögött. El is káromkodta magát, majd nyugtázta, hogy tényleg jó vicc volt. A felszabadító erejű utolsó előadásokon, azaz „temetéseken” már csak így szokás... Az újonc venezuelai ütőhangszeres, Roberto Quintero maradt a legvégére, akinek öltözetét a főnök gúnyosan csak „green African ninja T-shirt”-nek aposztrofált.

4. Kivu / Suninga: Ezt követően a „hajó tulajdonosának” két dala következett. A Kivu kezdő hangjainak énekelésekor Bona egyszer csak leállt és panaszkodni kezdett, hogy a feje felett működő légkondi nagyon zavarja, mert az pont más hangnemben szól. Végül nem derült ki, hogy a zajos klímát sikerült-e kikapcsolni vagy sem, de az újrakezdés gyönyörűen sikerült. A Suninga című (amelynek valódi magyar jelentése: mikor láthatlak ismét?) fantasztikus ballada közben Adam akusztikus gitárján játszott, Haskins pedig egy Miles Davis-re hajazó szordínós trombita szólót adott elő.

5. Bass Solo / Laisser Parler: A „szokásos” basszusgitár szóló következett ekkor, egybekötve a francia sanzonos Laisser Parler című nótával. A „szokásos” szó itt természetesen a megszokott színvonalra, azaz a hihetetlen dinamikával, pontossággal, ötletekkel és sebességgel bíró, mások által egyszerűen utánozhatatlan futamokra utal, mindeközben mennyei énekhanggal párosulva.



6. Kalabancoro: A bandatagok türelmesen várták végig a produkciót, majd egyből belecsaptak a Kalabancoroba, amelyet a stúdió CD-n Bona a Maliból származó énekessel, Salif Keitával közösen ad elő. Hű, mekkorát bulizunk erre a nótára Attissal négy évvel ezelőtt! :)

7. Liberty City / Birdland: Véleményem szerint, a következő húsz perc számított az est fénypontjának. A Jaco Pastorius által írt Liberty City-t egy csodás intró vezette fel, melyben ATN szintizett, s Bona meglepő, harmonika hangszínen játszott öthúros Fodera basszgitárján. A dinamikus szerzemény kezdetekor rövid szinti-gitár-trombita szólóknak lehettünk szem- és fültanúi. A mindig komolynak tűnő Taylor lenyomott egy nagyon laza, effektes trombitaszólót, amit a nézők nagy tapssal jutalmaztak. Ezt követte a szemüveget, sapkát és A38 pólót viselő Adam gitártépése, amely szintén elnyerte sokak tetszését. A Jaco-klasszikust egy Zawinul-klasszikus követte, mégpedig a Birdland, annak is először a refrénje. Egy bizonyos ponttól ATN vette át a basszust és Richard eljátszott egy mókás rigófütty-szerű improvizációt. Visszaváltva normál basszus hangszínre, Bona lenyomta az eredeti szerzemény elején hallható Pastorius szólót, sőt Hendrix szellemét is megidézte egy csipetnyi Voodoo Childdal.



8. Hungarian Song / Samaouma: Pécs és Veszprém városok emlegetése után a már jól ismert, 6000 éves magyar dallal folytatódott a show, bár Bonát továbbra is zavarta a klíma zaja... Az ismert loop nagysikerű előadása után megtudtuk, hogy Bona aznap járt a Parlamentnél, lenyűgözte az épület, s rengeteget fotózott is. „Ki volt az az őrült, aki azt építette?” - tette fel a kérdést. Majd a sztorizgatás után elhagyta a színpadot, mivel elérkezett a szokásos „goulash break” ideje.

9. Percussion & Drum Solo: Roberto legalább két percen keresztül a kongák mögött guggolva csiholt ki mindenféle furcsa hangokat cuccaiból, ami a közönséget - a látvány híján - nem igazán hatotta meg. A csörgések és zörgések után egy hosszú piros műanyag csővel kezdett el körözni a feje felett, amely szintén érdekes hangokat adott ki magából, a hangmagasságot a pörgés sebességével változtatva. Mutatványával először egy mikrofont, aztán egy cintányért kapott telibe véletlenül... A valódi perkás rész talán azért meggyőzőbb volt a láthatóan megilletődött muzsikus részéről, viszont nem tudta hozni azt a feelinget, mint amikor Samuel „Pepito” Torres teszi oda magát ennél a résznél. Az ütős-dobos duett már valamivel jobban sikerült, amelynek legvégére még Bona is beszállt egy dobverővel. Adam és Bona egy üveg pálinkás üveget hoztak ki magukkal a színpadra, amiből nagyon húztak mindketten. Viszont kiderült, hogy csak víz volt benne: „Pálinka... It's Hungarian water: fire!”. Egy spontán bohóckodásból egy újabb kamu-magyar dal kerekedett ki, amely nagyon bejött a nagyérdeműnek és láthatóan nekik is!



10. O Sen Sen Sen: Ebben a vidám calypso nótában Richard Bona ismét rengeteget hülyéskedett, és nem fogta olyan rövidre az énekeltetős részt, mint azt a Bona Makes You Sweat album felvételekor tette. A lányok (és persze a negyven feletti nők) után a világ legerősebb hímjeit, azaz a magyar férfiakat szólította fel közös dalolásra. Még a főváros utcáin kiplakátolt aktuális HVG-címlapra is utalt (a pénzügyminiszter kidolgozott felsőtesttel), illetve a közönség soraiban álló Lattmann Béla basszusgitáros és zenetanár erejével és testalkatával is példálózott, s megemlítette az aznap délelőtti mesterkurzust.

11. Djombwe / I Wish / Trains: A hármas kombináció elején Marcus Millert megszégyenítő slappelést vágott le Bona. A hatalmas funky hangulat során egy rövid Ernesto dobszólóval és egy újabb közös énekléssel lettünk gazdagabbak. A medley szokás szerint még egy Stevie Wonder, majd egy Steps Ahead-részlettel folytatódott.



12. New Song: Az első ráadásra nem kellett sokat várni. A Pécsről már ismerős, de egyelőre ismeretlen című új nóta - amely lehet, hogy a következő Bona-lemezen is szerepel majd - mindenkit megmozgatott. Egy rendkívül vidám, hangulatos kis dél-amerikai muzsika volt, sok ütős és fúvós résszel.



13. Ewoudou: „Eszem a zuzádat!” - ordított be valaki Bonának a közönség soraiból. A legutolsó produkció egy közös projekt volt. Nevezetesen, az immár banda nélkül kiállt Richard három részre osztott a nézőket, és az általa 3/4-ben feljátszott és loopolt kis dallamra kellett dúdolnia mindenkinek különböző hangnemben. A hangulatos szeánsz végén Bona büszkén, „My goulash people!” felkiáltással elhagyta a színpadot.

Összességében, a koncert egy nagyon jó hangulatú, erős, de megszokott Bona-produkcióként jellemezhető. Az apró változtatások ellenére, számomra nem hozott igazi áttörést zeneileg, azonban a spontán humor és a közös nyelv, amit Bona a magyar rajongókkal az első másodperctől fogva az A38-on megtalált, az valami félelmetes! ATN jó volt mint mindig, Taylor remekül kísért és szólózott, Adam többet játszott mint korábban, és ez kellemes csalódást okozott, Ernesto hozta a szokásos formáját, Roberto viszont nagyon a háttérben volt szinte végig. Nekem azért erről az estéről hiányoztak olyan korábban előadott nóták, mint pl. az Engingilaye,Dipama vagy a Te Dikalo. A főszereplő többször utalt vissza korábbi magyarországi koncertjeire és azok poénjaira, így ő is jelezte, tudatában van azzal, hogy már nagyon jól ismerjük a műsor menetét. Azt hiszen nagyon sokan várunk Bonától már egy igazán új anyagot, amellyel talán eljöhet a várva-várt áttörés. Reméljük a legjobbakat! :)

A banda:

Richard Bona - basszusgitár & ének
Taylor Haskins - trombita
Adam Stoler - gitár
Etienne Stadwijk - billentyűk
Ernesto Simpson - dob
Roberto Quintero - ütőhangszerek

A repertoár:

1. Muntula Moto / You Want Some Tea, Grandpa?
2. Please Don't Stop
3. Ekwa Mwato
4. Kivu / Suninga
5. Bass Solo / Laisser Parler
6. Kalabancoro
7. Liberty City / Birdland
8. Hungarian Song / Samaouma 
9. Percussion & Drum Solo
10. O Sen Sen Sen
11. Djombwe / I Wish / Trains
Ráadások:
12. New Song
13. Ewoudou

Itt lent megtekinthetitek a buliról készített fotóalbumomat
(lapozás a bal-jobb nyilakkal):



Fotók: (c) Greg

Írjátok meg, hogy Nektek hogy tetszett a koncert!

12 komment · 1 trackback

Címkék: richard bona

A bejegyzés trackback címe:

https://gregjazz.blog.hu/api/trackback/id/tr17740959

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hekli Andi - fotó, koncertfotó 2009.01.03. 12:03:48

Csak egy kép - Richard Bona, 2008. nov. 25., A38 A SmartMusic-nak hála Richard Bona a 2008. november 25-én ismét az A38-ra látogatott. A koncertre fotósként voltam hivatalos, de sajnos egy kellemetlen affér miatt a buli közepén a fotózás abbamaradt. Az es…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bodor Miklós 2008.12.01. 11:12:18

köszi a beszámolót és gratu hozzá!
nagyon jó kis koncert volt, vidám volt az egész...bár úgy látszik, Bona nem veti meg a Wooten-féle "viccelődős" illetve, Miller-féle slappelgetős bulikat, azonban nem igazán találja meg magát. többek véleménye szerint is több van benne, és ezt mondom annak ellenére, hogy nekem nagyon bejött ez a koncert!
nem szeretnék okoskodni, de ha a show irányába megy, akkor tőle "csak" a jó "akut" dalokat kaphatjuk majd meg, de nem fogja tudni magát beírni a legendák közé, akiki igazi "krónikusnak" mondható számokat alkottak.

attis · http://sting.hu 2008.12.01. 14:18:45

Kösz a beszámolót, Greg! Sajnálom, hogy nem lehettem ott!

David 2008.12.01. 16:03:23

a Bona-Gadd-Luc koncertről tudunk valami konkrétabbbat?

sunnyboy 2008.12.02. 09:04:22

Na csak annyi, hogy a perka szólónál nem azzal a bizonyos csővel verte le a cintányért, hanem amikor játék közben egy beütést hajtott rajta végre. Egyébként már a második számnál elkezdett annak a tányérnak letekeredni a rögzítője! Várható volt, hogy valamikor el fog szállni:( Bocs a szőrszálhasogatásért:)

GregJazz · http://gregjazz.blog.hu 2008.12.02. 11:49:50

Nem vettam annak! :) De nem is azt írtam, hogy leverte, hanem csak eltalálta, ugyanúgy mint a mikrofont is...

GregJazz · http://gregjazz.blog.hu 2008.12.02. 17:26:39

David! Sajnos még a helyszín sem ismert. Ha bármilyen részletet megtudok, azonnal megosztom Veletek is!

keeroy · http://music.blog.hu 2008.12.04. 18:12:27

Ez aztán beszámoló a javából! Gratulálok!

GregJazz · http://gregjazz.blog.hu 2008.12.06. 14:03:26

Köszi, Keeroy!

Nos, itt van, rátaláltam! Azt hiszem, a legtöbb rajongó ezt nehezményezi. Négy és fél év alatt ennyit változott Richard Bona repertoárja. Azért nem egészen ugyanaz, viszont a "gulyás-hajó-Puskás" poénok konstansak maradtak. A bandában pedig csakis Bona és ATN az állandó tagok:

Richard Bona az A38-on (2004. július 30.)

01 Liberty City / Birdland / Black Market
02 Eyando
03 Wishing Well
04 Balakatun
05 Kalabancoro
06 Bisso Baba
07 Hungarian Song / Na Ye
08 Percussion Solo
09 Ekwa Mwato
10 Eyala
11 Bass Solo / Still There / Laisser Parler
12 Djombwe / I Wish
Ráadás:
13 Dina Lam

Richard Bona az A38-on (2008. november 25.)

01 Muntula Moto / You Want Some Tea, Grandpa?
02 Please Don't Stop
03 Ekwa Mwato
04 Kivu / Suninga
05 Bass Solo / Laisser Parler
06 Kalabancoro
07 Liberty City / Birdland
08 Hungarian Song / Samaouma
09 Percussion & Drum Solo
10 O Sen Sen Sen
11 Djombwe / I Wish / Trains
Ráadások:
12 New Song
13 Sing Along

Kölcsi 2008.12.12. 00:56:03

A korábbi kritikák ellenére összességében én többet kaptam, mint amire számítottam. Az első nagy meglepetés tényleg a Please Don't Stop volt, ami nagyon ütős volt. Habár nem variálták agyon, hogy miket játszottak, úgy éreztem, hogy most azért teret kapott az improvizáció, vagy legalább is az illúzió megvolt. :) Személyes kedvenc a Liberty City volt, és bár tényleg ráférne egy frissítés a dalokra azért a Djombwe mindneképp maradjon. :) Bona hozta a szokásos színvonalat, és ahhoz képest, hogy mindegyikük eléggé le volt fáradva, szerintem elég jól teljesítettek. Soha rosszabbat. Természetesen én is örülnék egy gyökeres változásnak, remélhetőleg a saját zenekar pihentetése csak jót fog tenni a dolognak.

Kölcsi 2008.12.12. 00:56:56

Ja igen ez kimaradt.:) Én is rögzítettem egy számot:

www.youtube.com/watch?v=E_NkDYukmhY

GregJazz · http://gregjazz.blog.hu 2009.10.11. 10:22:56

Most kellett rájönnöm, hogy Bona tavaly novemberben a BJC-ben tartott kurzusán és az A38-on az utolsó ráadásban is azt a bizonyos "sing along" dallamot Etienne Mbappé barátjától kölcsönözte: Ewoudou (Misiya, 2004).